nov
29

Na jó, de mit ESZIK...?

Sajnos nem épp egy cseh szupermarketből jövök, de mivel akaratlanul is belefut az ember cseh földön járva a fogyasztás kisebb-nagyobb szentélyeibe, nem árt, ha tudjuk mire számítsunk...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Először is az árakat tekintve nem szükséges semmilyen rákészület, azt leszámítva, hogy feltehetően koronában ejtjük meg a vásárlást - ám (számomra legalábbis) a számolás mindig egyszerű, hisz kb. tízzel szorzunk a polcok előtt állva (amúgy fizessünk bátran kártyával!)

Aztán pedig a vásárlói magatartás: sajnos a csehek is imádnak furakodni, meg aggatni egymást, így abszolút felesleges nyugatias mintákat erőltetnünk magunkra, mondhatni érezzük otthon magunkat...

A bevásárláshoz idegen nyelvet tudni...nos, szintén nem kell: többnyire az ottani pultosok és pénztárosok sem beszélnek idegen nyelveket, úgyhogy az egyedüli alternatíva megtanulnunk csehül beszélni, illetve mutogatni.

Majd pedig: szemeink elé a rengeteg árutól roskadó polcok tárulnak, de az egyszerűség kedvéért ma csak a tejes szekciónak, azon belül is a tejtársadalom felső kasztjának, a sajtoknak ugrunk neki...egyébként hamarabb lesz szükségünk egy doboz üdítő kefírre, mint gondolnánk (különösen, ha sörös futamokba is be tervezünk kapcsolódni)!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A felénk megszokott sűrűségű, kanalazni való kefírt ne is keressük, ám kompromisszumkész hozzáállással az ún. kefírové mlékoval is egész jól kiegyezhetünk. A magyar ivókefírekhez képest édeskésebb ízű és fillérekért a miénk lehet (fél literenként kb. 9-13 korona)!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A ráhangolódás után mégis mit a legérdemesebb levadászni a hűtőből...?

A sajtok közül szinte bármit, hogy aztán idehaza sajnálkozva csóváljuk a fejünket az éretlen camembert sajtokon és büntető akciós edámikon! Kisebb vállalkozó szellem esetén a kevésbé aromás sajtféléket érdemes kipróbálni: a kéksajtnak megfelelő Niva sajtot, a különféle ömlesztett sajtokat (Tavený sýr), vagy a balkáni típusú fehérsajtokat (Balkánský sýr).

Nagyobb merészséget valló gasztrokujonok azonban evezzenek mélyebb vizek és markánsabb illatú falatok felé...őszintén szólva nem olyan embert próbáló műfaj ez, legfeljebb az első meglepetés idejéig. A legfinomabb falatok közt tartjuk számon az olmützi kvarglit (Tvarůžky), avagy pogácsasajtot, mely a túróból történő érlelés során elérhető Mennyország netovábbja - sörfalatként sem vall szégyent; mustárral, vajszeletkékkel és némi zölddel körítve. Ismeretes alakváltozatai: kiskorong, nagykorong, karika...kb. 18-20 koronánkba fáj.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Karizma terén méltó vetélytársa lehet a Hermelín...ez tulajdonképpen olyan penészes sajt, akár a camembert - mindenesetre azért figyelemreméltó jelenség magyar szemmel, hisz minőségi termék, többféle variációban kapható és az olajban pácolt változatát is cseh földön találták fel... ára 20-30 korona.

És mit esznek a cseh sajtok igazi bolondjai?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bizony, a hűtőben minden más élelmiszer illatát leigázó, a meghitt, romantikus estéket feldúló Pivný sýr és rúzsflórás Romadur sajtok (különösen lejáratközeli halmazállapotban) komoly fegyvertények. Előbbit hagymával, vajjal, fűszerekkel, mustárral és sörhabbal (!) szokás összepépesíteni, majd fogyasztani mellé (ízlés szerinti mennyiségben) frissen csapolt sört; a másikat (mely nagyon hasonlít a nálunk is elérhető és aranyáron mért Pálpusztai sajthoz) pedig fűszerekkel, mustárral, vajjal, illetve zölddel tehetjük magunkévá...áruk kb 15+ korona.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rebelka.blog.hu/api/trackback/id/tr811561196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.