jún
21

Ákosnál jártam Kellerbiert vadászni, mert nem tudom mi az.

(a folytatásban NEM Ákossal való párbeszédünket, hanem fiktív belső párbeszédemet örökítettem meg, avagy így kóstolok sört)

Pincesör. Az olyan, mint a guggolós? Nem, sőt, Kislányom, húzd ki magad, mert minőségi sörökkel élvhajhászkodunk! Emlékszel még a St. Georgen pincesörére, és hogy annak komlósságától örömödben tapsikoltál? Hogyne, de amúgy azt hallottam, hogy a kellerbier az olyan, mint a zwickl, meg a landbier, mert a ratebeer.com is egy kategóriában kezeli őket (igaz, egyedül a kellerbier esetében jegyzi meg a hangsúlyosabb komlósságot), sőt a német wikipédia is ilyesmit gyanít. Nem tudom, Édeském, de ma legyen ez a napi underground-adagod, egy kis pincesör!

Készítsünk elő egy elvetemült, Devo-idéző, originál hóh-dojcs nyelvű new wave beütésű garage lemezt, addig pedig biflázzuk be a lényeget: a kellerbier várhatóan ungefiltert lesz (nem úgy értve, hogy szűrő nélküli, hanem hogy opálos áttetszésű és nem is echte világos színű), meg alsóerjesztésű is, no meg jóféle aromakomlóval, hogy kedvedre illatozzon, mint egy tavaszi virágcsokor! És mivel nem szeretném, hogy aztán majd ne tudj róla írni, ezért nem is lesz földbedöngölően erős, no? Ja, és tudod mit jelent az a kifejezés, hogy ungespundet? No, ebből - ha jól tévedek - az a lényeg, hogy az erjesztés során nem keletkezik akkora nyomás, mert azt a nyílt rendszernek hála, kiengedik. Ezért nem fogja összecsipkedni a nyelved a szénsav és nagyobb ízélményben részesülhetsz, jó lesz így?

 Jöhet.

 

Pyraser Kellerbier

A pincesörök tipikus jegyeivel való első találkozás, melynek pontos emlékét leginkább az őrületes maláta-dominancia halványítja el. A kérdés az, hogy milyen benyomásokat válthat ki az opálos és elgondolkodtatóan sötét színű kellerbier egy olyan sörfogyasztóból, aki meglehetősen komlópárti, mondhatni komló-mazochista? Nos, erre nem az első tesztalany abszolválása során érkezik a felelet, ugyanis komolyan mondom, ettől az ízvilágtól a teszt kezdeti fázisában még csak pislogtam nagyokat. Mindenesetre a Pyraser illata sokkal emlékezetesebb az ízénél és ezt a tapasztalatot a kóstolás folytatásában úgy hasznosítottam, hogy próbáltam minden (amúgy nagyon könnyen csúszó) kortyhoz egyidejűleg nagyokat szippantani a pohárból...és nem gondolni arra, hogy milyen jó lenne inkább a kitaposott ösvényen hanyatt dőlve mezősört (azt a liebling-gyanús, esőáztatta tisztást párologtató sört értem ezalatt) iszogatni.


Mönchshof Kellerbier

Továbblépve egy érezhetően testesebb sörrel egyre kerekedik a történet - a Mönchshof pincesörében szerencsére már nem kellett a sörfolyadékban nagyítóval keresni az ízmolekulákat, sőt, lecsengésében a komlóízt sem és ennek az eredménye nagyobb elégedettség is lett természetesen. Ekkorra már körvonalazódik fejemben a nem kicsit ezoterikus elképzelés is, hogy az a mezei virág illatú komlós sör, ami fejemben a tökéletes sör prototípusaként él, mennyire nélkülözi az animális és az emberi életet idéző halandóság-szagokat, ellentétben a pincesörrel. Ugyanis utóbbiban az elmúlt idők embereinek párája ront ránk, avagy ha úgy tetszik, a pincesör a tudatalatti számára valahonnan ismerős végesség illatkapszulájaként élesíti magát... gyötrelmes volt nem tudni, hogy mihez tudnám kötni a nyilvánvaló malátán kívül ezt az egészet - hát, ezért fogyasztanék el még azt hiszem több pincesört, ezt egyszer muszáj kibogoznom! Hogy a meditációt tovább nyújtsam, azt is megjegyezném, hogy egészen más jellegű mocorgásba kezd az agyam egy keserű, harapós pilzeni típusú sörtől: a friss, keserű íz a jelent helyezi előtérbe és a gondolatok tisztulását, míg ez...ki tudja, milyen ösvényekre vezetne.

 

Göller Kellerbier Naturtüb

A kísérlet végül a harmadik felvonással nyeri értelmét (én pedig a jutalmamat): a Göller pincesörében a maláta végre megtanul viselkedni és más ízeknek is tered enged, megidézve a St. Georgen keltette szép emlékeket. Selymes, gyümölcsös és rendkívül kellemes élesztősség bújik elő a csatosüvegből, hogy nyugtázhassam, a tudományos kóstolás bizony céltalan maradt volna amennyiben nem támadna kényszerem valamelyik, (mégpedig eme) tesztalany kapcsán felkiáltani, meg tapsikolni. Hogy az ezoterikus szál se vesszen a semmibe, ettől a sörtől nem kerültem analízisbe és nem is rohant meg a temetetlen múlt, legfeljebb jóslást készítettem volna a nem múló, szép habkorona kanyarította formákból... Igaz, a Göller kevésbé markáns természete tulajdonképpen minden eddigi következtetést letarol és csak egyetlen biztos megállapítást hagy: a pincesör szűretlen, borostyánszínű és könnyű jelenség, mely a döglött ipari söröket természetességével veszi semmibe, miközben minden porcikájában élet pulzál...

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rebelka.blog.hu/api/trackback/id/tr112099234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mantlesorrow · http://www.sorspecialista.hu 2010.06.24. 08:55:04

asszem én pont fordított sorrendet állítottam fel :) most már ki kell próbálnod azt a Leikeim-et is

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2010.06.25. 15:38:43

csak nem a fotómasinádat kellett volna zaciba csapni, hogy ihass egy sört :(

amúgy :))) gyönyörű poszt

Mantlesorrow · http://www.sorspecialista.hu 2010.06.26. 10:41:12

@falsestuff: mindenképpen. mielőtt itt a pincében vígasztalan magányomban csupa rossz értékelést memorizálok. aztán a biotechnika sátánja megakadályozza még azt is, hogy előhívjam a megfelelőt

falsestuff 2010.06.26. 17:29:09

milyen rossz értékelések, ugye nem úgy vetted, hogy lepontoztam a pince söreit?
ez a biotechnikai sátán nem hangzik jól!!

Mantlesorrow · http://www.sorspecialista.hu 2010.06.28. 12:43:12

@falsestuff: nem, de azért mindenkinek akad, az emberi technika ördöge.
dehogy vettem. ami jó az jó, ami meg nem az úgysem. én mindig legalább 2 esélyt adok a sörnek, mert sosem lehessen tudni, az elsőből nekem elég fura dolgok jönnek ki.