Aerobikedzéshez nem volt kedvem, úgyhogy felkerekedtem meglelni a helyi sörfőzdét, ahol a Rampušák névre keresztelt sört készítik. Gondolnátok, mennyire komplikált biznisszbe vágtam a fejszémet?! A sörgyár nem központi fekvésű, ám nem lehet főztjüket helyben kóstolni. Felvérteztem magam térképes segítséggel, és hosszas barangolás után találtam csak rá az étterem-bowling klubra, ahol belekóstolhattam a szűretlen (kvasnicovy) ósforrásba.

A domb tetején leledzik ez a hely és a panorámás kertben helyezkedtem el a maradék házi feladattal - bizooony, ismét naagy Pohoda! A vidéki kisebb sörfőzdék termékeinek jellegzetes illata és frissessége ebben a sörben is gyönyörfakasztó volt, mint afféle mézes nektár, de nem gejl! Nem ragozom tovább, jó?

Egy korsó 20 korona, ráadásul mondom, édeni körülmények közt fogyaszthattam el. Aztán persze az is lehet, hogy ennyire jól esik egy kis magány, egy kis saját fejem után menés.

Mindenesetre éljenek soká a kis sörfőzdék!