A tegnapi túra egész jó volt, Babičinno údolíban (Nagyanyó völgye) jártunk, ami tulajdonképpen irodalmi színezetű programnak, mivel Božena Němcová nagyon népszerű regénye itt játszódik (Ratibořicében) - olyannyira nagy dobás a könyv, hogy magyarul is fellelhető (állítólag) Nagyanyó címen.

A társaságot csehül értő és nem értő szakaszra osztották, úgyhogy utóbbiaknak minden tudnivalót háromszor olyan hosszúban kellett meghallgatniuk (angol és spanyol fordításban is), és én boldog vagyok, hogy mivel az előbbibe tettek, csak a 15-20 százalékát nem értettem a szövegnek, nem pedig minimum kétszer annyit...

Volt egy nevezetes fa, amihez jól hozzá kellett bújni, tudniillik ez valami transzcendentális csodaerejű fa...gondoltam hátha kikúrál. Rózsaszín felsőben Pana Alena látható, akivel nem lehet betelni továbbra sem.

A menet végén egy helyi jellegű étterem, a Hospoda U čapku családias bárbekjú vacsoráját ettük; hihetetlenül friss csirkecombot és salátát kaptam, imádtam 17 koronás Primátorostúl, tündéri kocsmárostúl, mindenestül. Meg lehet nézni Zlati és az én elégült pofikánkat, Pohoda!

Ma a postás két levél koffeintablettát kézbesített Magyarországról, nagyon vagány vagyok vele! Akkor milyen menő leszek, ha majd ügyes bemutatót tartok Magyarországról; hogy ez így legyen, népzene garantáltan lesz, Muzsikás és/vagy Lajkó Félix, a VHK még nem biztos! Ha valakinek van ilyesmihez kreatív vénája, dobjon legyen szíves valami meghökkentő, esetleg húsba vágóan tipikus magyaros dolgot, amit be is tudok mutatni a nagy internacionálénak! Köszönöm.