A túra folytatása haladó fokozat, vagyis már nem ijedünk meg a turisták hirtelen szem elől vesztésétől...nincs több lármázó olasz, és nincs több magányosan utazó japán, csak az őslakosok (akik általában nem szokták meg a turistákat szeretett törzscsapjuk mellett, úgyhogy ezt kéretik tiszteletben tartani viselkedésünkkel, amíg tudjuk)

A Belvárostól kissé távolodva, a Žižkov hegy lábánál találjuk a Kilőtt Szemhez címzett, a nyáron már tárgyalt kocsmát, azaz eredeti nevén a nyelvtörőnek is beillő U Vystřelenýho Okat. Nem lehet eléggé agyondícsérni és nem csak az alternatív kultúra elkötelezetteinek élmény - de különben sem érdemes megriadni a rusztikus beltértől és az esténként a füstfelhőbe vegyülő huncut zöld akkordoktól. Szívélyes kiszolgálás, korrekt sörminőség (elnézést, hogy egy újabb Prazdroj-illetékességű hely, de ennek okát azt hiszem lehet sejteni...) és remek konyha - kérjük bátran a magyar étlapot! Cím: U Božích bojovníků 3.

Ha a Karlín negyed még nem számít külvárosnak, akkor a város másik oldalán található Pivnice Jamajka megközelízésében sem fognak letörni végtagjaink. Smíchovba ugyanis metróval könnyedén el lehet jutni, és az Anděl megállótól a Na Belidle utcán elindulva a Staropramenná kereszteződésnél kell utcát váltanunk (házszám 23) - 5 perces séta mindössze. A Sörgyári Capriccio és Hrabal fényében sütkérező Nymburki sörgyár söreivel barátkozhatunk itt meg (és egy újabb nyelvtörővel: Postřižinské Pivo), potom pénzért, és akkor még a város szintjén kiemelkedő minőségű sörfalatokról nem is szóltam. A hely titka az, hogy egy teljesen normális törzskocsma minden arcoskodást nélkülözve, és ez Prágát ismerve nem kis szó!

Egy másik kevésbé frekventált helyen (Táborská 49) található műintézményért a Nusle negyedbe kell elzarándokolnunk, a neve Bašta U Bansethů. Jól bánnak errefelé a sörrel, ezért minden csepp öröm és gyönyör - pedig ez egy étterem elsősorban, így itt is bátran fogyasszunk az ebédmenüből, közben pedig csodáljuk meg Jaroslav Hašek törzsasztalát!

Ha pedig további irodalmi élményekre vágyunk, nézzünk át Libeňbe, ahol a Palmovka metrómegállóból felszínt érve (és a Bohumil Hrabal falban kellően kigyönyökörködve magunkat) a Na žertvách utca sarkán találunk egy boszorkányos helyet, az U Jaguškyt. Sajnos a klasszikus Hrabal-féle sörszlalom legtöbb állomása már az enyészeté lett a hosszú évek alatt, a megmaradtak közül pedig nehéz olyat mondani, ami az irodalmi buzériát félretéve is vállalható lenne, de az U Jagušky legalább egy fajn libeňi kocsma kiváló hangulattal, sörrel és túlzásokra csábító étkekkel. (A libeňi sörszlalom pedig a haladó fokozathoz képest maga a doktori fokozat...)

Ja, és jöhetnek a viszont-linkek is, hadd okosodjak!